A Besenyő család élete
Az öreg bácsi egyedül van otthon. Csörög a telefon.
ÖREG:  Haló?
Tompika anyja, Irén van a vonal túlsó végén.
IRÉN:  Ahh, nem maga az. Én a Besenyő Istán úrral, ha otthon van, akarok beszéni, Irénke keresem.
ÖREG:  Nembaj. Én az Anti bácsinak hívnak.
IRÉN:  Kár örvendek.
ÖREG:  Hagyjon kíánnivalót maga után! Magára akarok maradni.
IRÉN:  Ahh, maga olyan öreg, mint az orrszarvú. Mikor jön haza az István, ha meg nem kérdezem?
ÖREG:  Magához akarok térni. Sötétben akarok tapogatózni. Mondok én magának valamit: dívány.
IRÉN:  Hagyjon békében, különben magára vetek! A múltkor épkézláb megmondtam, hogy csak addig nyújtózkodj, amíg a karodon a térd.
ÖREG:  Nyihahaha: Erőt nyerítek.
IRÉN:  Csak nem megint hova akar kilyukadni?
ÖREG:  Jó lenne, ha magán beszélgetnénk. Vergődjünk zöld ágra! Ivarkodjunk! Kígyót melengetnék a kebleden. Jajj... Valaki gyünnek...
Az öreg ilyedten leteszi a kagylót, és egy újságot kap maga elé. Megérkezik Besenyő úr, Margit és Evetke. Margitnál bevásárló szatyrok és ételhordók vannak.
BESENYŐ ÚR:  Na megjöttünk. Hazajöttünk, pedig kint voltunk. Mivan Öreg, olvas? Irigyeli a betűt? Adja ide, mert plafonvágom!
Kikapja a kezéből az újságot úgy, hogy annak egy darabja az Öreg kezében marad.
ÖREG:  Sajtószakadtság.
BESENYŐ ÚR:  ÓóóÁáááÉéééÚúúú... Szépség vetélkedő! Szépség vetélkedő! Margit, most aztán vásárra viszem a bőrödet! Benevezel. Szerintem egymillió fődíj. Vagy 10 millió, vagy 15 millió fődíj. Hallod Evetke? Milliókkal dobálódzok!
MARGIT:  Pityu! Én már nem vagyok a régi. De új sem. Inább Evetke fogja majd a malmunkra hajtani azt, aki fizet.
BESENYŐ ÚR:  Nem jó. Evetke, neked molett a sziluetted! Mi vagy te, orángutánfutó?
EVETKE:  Én leszek a príma tonna. Az anyu különben is fél meztelenül.
ÖREG:  Evetke, ne tátongjál, mert kiveszem belőled a részemet!
MARGIT:  Pityu! Én nem is vagyok szép, nekem már kiüregesedett a szemem. Én nem akarok senkinek optikai csalódást okozni!
BESENYŐ ÚR:  Hallod Evetke? Anyád a slágerlusta. Margit! Szép vagy! Kicsinosítunk, aztán olyan leszel, mint egy szexgomba.
EVETKE:  De apu! Anyu lótündér. Ha nem nyer, bottal üthetjük a gyomrát.
BESENYŐ ÚR:  Evetke, maradjál már csöndbe, mert a nehezedre esek! Inkább együnk! Apád-anyád ki ne hűljön!
Margit két lábast összekoccant.
MARGIT:  Pityu, összeütök egy kis ebédet!
BESENYŐ ÚR:  Margit, te fogalmi dugóba keveredtél!
ÖREG:  Paprikáscsirek.
Az Öreg Evetkét vízzel kínálja.
ÖREG:  Evetke, kanászodjál. Most ugrik a májam a vízbe!
EVETKE:  Nagypapa, játsszunk szembeköpősdit!
Evetke vizet köp az öreg arcába.
ÖREG:  Jajj, mi folyik itt?
MARGIT:  Figyeled Pityu? Itt a kezek nem disznóláb.
BESENYŐ ÚR:  Az igaz, de indulj a versenyen, különben szöget ütök a fejedbe! Nem érted, hogy szép vagy, te, bűzcsótány?
MARGIT:  Ugyan Pityu! A valóságnak nincs alapja. Régen volt az, amikor engem minden követ megmozgatott.
EVETKE:  Nagypapa, én mikor tudom meg, hogy mi a magyarok Istene?
ÖREG:  Nem maj.
Az Öreg föláll, és tapogatja magát.
ÖREG:  Nem találom a helyem. Leülök, nem álltatom magam.
Besenyő úr két kezében egy-egy libacomb.
BESENYŐ ÚR:  Margit, libát libára halmozok!
EVETKE:  Az apu egy magának faló ember.
BESENYŐ ÚR:  Mindig azt mondom, amit én. Rend a lelke, mind esznek.
MARGIT:  Apuka, majszoljon!
ÖREG:  Jó, maj' szólok.
MARGIT:  Ehh, a múltkor is hiába kérdeztem magától, hogy kell-e kótya. Na, majd hozok magának Debrecenből hajdúbiharbónát.
EVETKE:  Én régen hány éves voltam?
BESENYŐ ÚR:  Evetke, senki sem állította, hogy hány, aki éhes.
EVETKE:  A szépségvetélkedőnél széles örömest leszek a szoknyapucér. Az anyu meg hiába hiszi, hogy a kékszakállú herceg várja.
BESENYŐ ÚR:  Evetke, anyád ránctalpas. Hiányzik neki egy plasztikai verés!
EVETKE:  Igen, olyan mint a bűzhányó. Mindig betartja a szagát.
ÖREG:  Jah, büdös, mint a Pál pusztai fiúk.
MARGIT:  Hógyisne. Nem én vagyok a lotyóbridzsida.
ÖREG:  Hahaha.. Ringyósztár.
EVETKE:  Ha elmegyek a fogyótúra van reménysudár?
Az Öreg nyomogatja Evetke karját.
ÖREG:  Kislányom, te vagy a kocsonyatanú.
Evetke villát bök saját magába, vérzik.
EVETKE:  Jajj, szúrópróba. Jé, ez a testvérem?
MARGIT:  Kés, villa, olló, gyerek kezébe nem...
Megszólal a telefon.
MARGIT:  ...haló? Tessék, Besenyőné.
A vonal túlsó végén Irén van, aki hallja, hogy Margit vette fel, nem szól bele.
MARGIT:  Hm, nem szóltak bele. Biztos engem kerestek, csak megint nem voltam otthon.
BESENYŐ ÚR:  Margit, ideadod, vagy elveszem szépserével. Haló? Haló???
Irén idő közben letette, Besenyő úr lecsapja a kagylót.
BESENYŐ ÚR:  Letevődött. Miattad!! Margit, na most majd mindenbe beleütöm az orrodat!
Besenyő úr üldözi Margitot, majd a végén úgy kapja el, hogy megtekeri a fejét, és egy hajfürt a kezében marad.
EVETKE:  Höhöhöhö... Az apu elcsavarta a fejedet? Hogy ne maradjál a hajadon?
ÖREG:  Apád a párját ritkítja.
MARGIT:  Jajj Pista, hajszálhiány baj történt.
EVETKE:  Aki kapja marha!
BESENYŐ ÚR:  Na most majd Margit végre, tiszta vizet öntünk a pofádba! Öreg, adja ide a Margit módosító eszközött!
Az Öreg szerszámosládát vesz elő.
ÖREG:  Van itt minden, mi szerszámnak ingere. Bőrfűrész, kombinéfogó, arcpirító, satubbi.
Besenyő úr hadonászva fenyegeti Margitot.
EVETKE:  Jajj, az apu egy vadista szandál.
BESENYŐ ÚR:  Evetke, ne legyél már olyan hernyó, mert beraklak a lárvaházba!
MARGIT:  Pityu, te rivális állat!
BESENYŐ ÚR:  Na azért! Azért mondom.
EVETKE:  Nyom a taknyom.
Az öreg fúrógépet nyújt Evetke felé.
ÖREG:  Fúrd ki az orrod!
EVETKE:  Haapci!!!
ÖREG:  Ma született járvány.
Evetke orrot fúj.
ÖREG:  Jajj, orrnádó.
Megszólal a telefon.
BESENYŐ ÚR:  Haló?
IRÉN:  Na végre, hogy Irén vagyok! Már azt hittem, hiába szállt a bátorsága.
BESENYŐ ÚR:  Én aki vagyok, nyalázatos szolgája.
IRÉN:  Szívesen nyomnám az ágyát. Akarja, hogy a hálójába kerüljek?
BESNYŐ ÚR:  Höhö, ajajj! Csókolom szőrmentén. Öööö... Akarom mondani, Boborján vagy, szervusz Boborján!
IRÉN:  Ááá, értem én. Átvitte az értelmet. Maga aztán nem egy mazopista. Legyen rám tapintattal! Öt perc múlva jöjjön le a sarki cukrászdába, ugye?
BESENYŐ ÚR:  Höhöjj! Hógyne, Boborján! Persze! Megyek. Miazhogy! Kezit csókolom. Hö... Akarom mondani kezit csókolom anyukádnak Boborján.
Besenyő úr leteszi a telefont.
BESENYŐ ÚR:  Háát, mennem kell. Boborján hívott az edzőterem, ő lesz az adott idő alatt a legtöbb japán kutya.
ÖREG:  Leonardo a pincsi. A hazug embert hamarabb utoléri a sárga kutya.
BESENYŐ ÚR:  Lehet, hogy egész éjszaka a stopperral alibi. Megyek a futok.
EVETKE:  Türelem, tornaterem. Az apu egy sportzsarnok. Az anyunak megy olyan a mosolya, mint a Mona Lisának.
MARGIT:  Akkora pofont kapsz, hogy elszállsz Lotaringiába! Különben is. Én olyan frigid vagyok, hogy csak főni jár belém a lélek.